Vajon milyen pozíciókat tölthet be a társadalomban egy hosszú ideje drogot fogyasztó személy?
Mennyi pénzre van szüksége egy partiarcnak, a „szigetben maradás”-hoz?
A függőségben szenvedő személyeket az általuk használt tudatmódosítójuk mennyisége és fajtája szerint csoportosíthatjuk.
1. Az első csoportba sorolhatjuk az ingyenélőket, vagy drogért cserébe szexuális szolgáltatással fizető, kézpénzzel nem igazán rendelkező, ámde a szigeten minden hétvégén fellelhető tagokat. Foglalkozásukat tekintve vagy még túl fiatalok a pályakezdéshez, vagy munkanélküliek, esetleg olyan állásuk van, amiből a hétköznapi élet igen, de szórakozás ezen a szinten nem finanszírozható. Ehhez az életmódhoz elegendő esetenként 2-5000 HUF is. Természetesen ez a csoport, a nemek lebontásától függetlenül is csak átmeneti állapotként tartható fent.
2. Második csoportunk az 1-2 heti rendszerességgel megjelenő, zömében otthonfogyasztó személyek, akik ugyan élvezik a parti nyújtotta lehetőségeket, de inni és fogyasztani kocsijukba járnak ki a parkolóba. Ha lehetne smart kártyára pontot gyűjteni a pultban, azt is felmutatnák. Nekik civil állásuk van, ritkán keverednek bajba. Alkoholt a sofőrök nem fogyasztanak, utasaik is a már nagykeráron beszerzett italokat részesítik előnyben. Drogból is az olcsóbb kategóriájúakat használják (spuri, ica, bogyó), vagy azokat, melyeket a szórakozóhelyen nem lehet használni, mint a GHB, folyékony extasy. Költségeik ezért ritkán haladják meg a 15-20 ezer Forintot.
3. Aztán jönnek Rotchildék. Kivétel nélkül illegális keresetből szerzik meg azt a pénzt, amit a szent intézményben elköltenek. Lehet az számlázás, áfa-csalás, prostitúció, kerítés, kitartottság, drogárusítás, etc… Ők nemtől függően 50-100 000 HUF alatt ritkán úsznak meg egy hétvégét, zömében nagy mennyiségű kokaint és extazy tablettát fogyasztanak tömény alkohollal.
Természetesen nem lehet ezen a módon mindenkit besorolni, hisz vannak a függőségnek is mértékei, így tehát megkülönböztethetjük a drogosokat a használt szer mennyisége szerint is. Így kezdőként elég 1 gramm is, ami az idő előrehaladtával akár meg is tízszereződhet, mivel a szer gyorsan kialakítja a toleranciát az egyénnel szemben (ez általában heti rendszerességű fogyasztás mellett elérhető 1-3 év alatt is). Így amíg egy személynek például elegendő 1-2 gramm kokain egy bulira, addig a költségek is egyenes arányban csökkenthetőek.
A drogok minőségét illetően nem teszünk Magyarországon nagy árbeli különbséget. A fogyasztók 95%-a soha nem jutott még életében 60-70%-nál nagyobb tisztaságú szerhez (de nem ritka a 40-50% sem). Az árkategória meghatározása kizárólag a terjesztő marketing tapasztalatai, illetve pofátlanságának mértéktelenségére alapozható.
Hamarosan induló rovatunkban a DROG ABC-ben - egy nagyszerű szakérővel karöltve- további információkat kaphattok a tudatmódosító szerek összetételéről, történetéről, hatásmechanizmusáról, élettani hatásairól (otthoni előállításainak részletes leírásairól fizetős oldalunkon).
